A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belvíz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belvíz. Összes bejegyzés megjelenítése

EPI-WATER - a kutatás vége

Evaluating Economic Policy Instruments for Sustainable Water Management in Europe
 - 
Közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazása a fenntartható szemléletű vízgazdálkodás érdekében Európában

"A vízkészletekkel és tágabban értelmezve a víz-erőforrással* való fenntartható gazdálkodásban benne van a lehetőség, hogy képes legyen kezelni a vízhez kapcsolódó természeti csapásokat, az éghajlatváltozásból fakadó kockázatokat, és mindezek mellett segítsen abban, hogy a víz-erőforrással gazdálkodó közösségek magasabb szintű jólétet érjenek el. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a vízről ne csak, mint alapvető létszükségletről lehessen beszélni. A víz ugyanis közgazdasági értékkel bíró készlet is, amellyel fenntarthatóan és hatékonyan kellene gazdálkodni. Azonban a víz elosztása során a közgazdasági szempontok és módszerek alkalmazása általában másodlagos jelentőséggel bírt és bír jelenleg is. (...)

A közgazdasági szabályozóeszközök fontosságát mutatja, hogy a Víz Keretirányelv egy külön fejezetet (a 9.-et) szenteli a víz árazásának és a költségmegtérülés kérdésének. A gyakorlatban azonban nem sok minden történt. Egy vonatkozó EU Bizottsági jelentés rámutatott, hogy a tagállamok ezidáig csak minimális erőfeszítéseket tettek, hogy megfeleljenek a Víz Keretirányelv 9. fejezetében megfogalmazott közgazdasági kritériumoknak. A közgazdasági szabályozóeszközök iránti érdeklődés az intézkedési programok elkészítése után élénkült meg, amikor a tagállamok szembesültek a kidolgozott programjaik költségével. Ezek az eszközök (EPI-k, az angol megnevezés - economic policy instruments - rövidítése alapján) segíthetnek ugyanis abban, hogy a vízkészletek allokációja hatékonyabb legyen, a vízszolgáltatás megbízhatóbb és a vízhez kapcsolódó kockázatok pedig kezelhetőbbek"

Ezekkel a bekezdésekkel kezdődött az EPI-WATER kutatási program javaslatának probléma felvetése, amely program azután 2011-től 2013-ig zajlott a REKK részvételével.

A program célja az volt, hogy a döntéshozók számára releváns információt állítsunk elő a vízpolitikai célok érdekében alkalmazható közgazdasági szabályozó-eszközökről és az alkalmazhatóságuk feltételeiről.

A program munkájáról készített magyar nyelvű áttekintésünk itt érhető el. Benne felsoroljuk a hazai szempontból legérdekesebb anyagokat, példákat hozunk a program keretében elkészült esettanulmányokból.


A program keretében elkészült útmutató adja a munka szintézisét és a választ a program célkitűzésére.

A program összes dokumentuma a projekt honlap "Public Deliverables" könyvtárából tölthető le

A felsoroltakon túl magyar nyelvű összefoglalókat készítettünk egy-egy szerintünk releváns hazai részkérdésről. 
  1. Gazdálkodói és szabályozói döntések tere a Hanyi-Tiszasülyi tározó területén
  2. A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági aspektusai
  3. Többlet területek biztosítása az árvíz-kockázat csökkentés érdekében – Az Európában alkalmazott megoldások áttekintése
  4. Területi vízgazdálkodási rendszerek közgazdasági átgondolása
  5. A vízgazdálkodási és a mezőgazdasági célok összehangolásának lehetősége közgazdasági szabályozóeszközök segítségével.
  6. Közgazdasági szabályozóeszközök a Víz Keretirányelv számára




* A víz-erőforrás, mint közgazdasági készlet magában foglalja mindazt a természeti rendszer hátteret, ami hozzájárul a vízkörforgás szabályozásához (az erdőket, a vízkészleteket, a part menti természeti rendszereket, a talajt, az ártereket, vizes élőhelyeket, deltákat…) és mindazt az épített infrastruktúrát (a gátakat, a csatornákat, a zsilipeket...), amelyek segítségével a vízszolgáltatásokon keresztül a víz biztosította természetes anyag és energia áramlás a gazdaság által táplált igényekhez alakítható.



Tovább...

EPI WATER - Belvíz - Infastruktúra

A területi vízgazdálkodási-rendszerek megújítását nem a műszaki, vízgazdálkodási ismeretek hiánya, hanem a gazdasági érdekeltségek tisztázatlansága akadályozza. E tisztázatlanság akadályozza meg, hogy olyan műszaki-ökológiai megoldásokat lehessen megtervezni, amelyek között már pénzügyileg is fenntartható módon lehetne mezőgazdasági tevékenységet folyatatni az időszakos víztöbblettel rendelkező területeken.

Ez az anyag a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Makó környéki vízelvezető-rendszerének példáján mutatja be a közgazdasági tisztázás érdekében elvégzendő feladatok sorát, amelyek a fizikailag egy, de igénybevevői szerint köz- és magánérdekű szolgáltatások közgazdasági alapú megkülönböztetésétől a költségmegosztásról szóló egyezséget segítő közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazásának tapasztalataiig tart. Az eredmények alapján az érdekeltségek tisztázása, a költségek és a haszonélvező azonosítása a lehetőségek bővítése előtt nyitja meg az utat.

További tapasztalat, hogy a vízelvezető-rendszer korlátos kapacitásaival való gazdálkodás megteremti a lokálisan megvalósítható vízmegőrzési beavatkozások iránti gazdaságilag értelmezhető keresletet is.

A EPI-WATER kutatási program keretében elvégzett közgazdasági szabályozóeszköz fejlesztés és tesztelése arra hozott példát, hogy a vízgazdálkodási-rendszerek megújításában kulcsszerepet játszó területhasználati alkalmazkodás vízgazdálkodási oldalról megfogalmazható igénye összehangolható a KAP 2014-től bevezetésre kerülő új szabályozási elvárásaival. A gazdálkodók számára a területi együttműködés az új agrár elvárásokhoz való alkalmazkodás költségeinek jelentős csökkentését biztosíthatja. Két gazdaságilag ésszerű folyamat összekapcsolására van lehetőség, amelyek további környezeti és közösségi hasznok megteremtéséhez is hozzájárulnak.

A dokumentum innen tölthető le.
Tovább...

EPI WATER - Belvíz - KAP

A környezetvédelmi szabályozás az elmúlt két évtizedben túllépett a környezeti célok hagyományos, előírásokra vagy adókra alapozott teljesítésén, piaci megoldásokkal bővítve a bevethető eszköztárat. Ezen rendszerek legfőbb erénye a hatékonyságukban rejlik. Nem minden probléma kezelhető hagyományos és piaci módszerekkel egyaránt, de ha fennáll a választás lehetősége, a piaci megoldás jellemzően alacsonyabb költséggel jár. A legelterjedtebb alkalmazási terület a szűkös erőforrások (pl. korlátos vízkészletek) hatékony elosztása illetve adott kibocsátási cél legkisebb költséggel történő teljesítése (emisszió kereskedelmi rendszerek).

A 2014-től életbelépő KAP szabályozás része, hogy a gazdálkodóknak a korábban kapott egységes területalapú támogatások megőrzése érdekében új szabályoknak kell meg felelniük. Ennek az új feltételrendszernek az egyik eleme a termőterület 7%-kal való csökkentése, úgynevezett ökológiai fókuszterületek (EFA) létrehozása érdekében. A rendelkezéshez való alkalmazkodás jövedelem-kiesést jelent, azonban ez az alkalmazkodási költség csökkenthető, ha egy területen belül a gazdálkodók nem egyénileg vonják ki legrosszabb területeiket, hanem az együttes területük legkevésbé jövedelmező darabjai kerülnek átállításra. Ennek a költség csökkentési lehetőségnek a megvalósítását vizsgáltuk. A vizsgált kérdés másik oldala az volt, hogy a mezőgazdasági szabályozás követelményei miatt kivonásra kerülő területek összeszervezhetők-e úgy, hogy azok a belvíznek legjobban kitett területekre essenek.  Ennek a költség-csökkentési lehetőségnek a megvalósítását vizsgáltuk egy integrált hidrológiai-közgazdasági elemzés keretében a Tisza-Marosszög Vízgazdálkodási Társulat Makó környéki belvíz öblözetében az EPI-Water kutatási program keretében. Egy kísérleti licitet szerveztünk a gazdálkodók körében, amivel lényegében egy helyi, ökológiai fókuszterület piacot hoztunk létre. Nem területek cseréjéről van szó, hanem a területalapú támogatás megőrzéséhez szükséges ”forgalmazható EFA jogok” cseréjéről, ahol a licit a gazdálkodók együttműködésének (közös döntésének) szabály-rendszerét jelentette. Ezen a kísérleti piacon a gazdálkodók a megkívánt alkalmazkodást 38%-kal alacsonyabb költség mellett tudták teljesíteni.

Tovább...
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)