AQUA.REKK.EU

Az elmúlt időszak katasztrófális árvizei és a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válására vonatkozó várakozások a leggazdagabb országok számára is egyértelművé tették, hogy a kialakuló helyzetek kezelése végül kikényszeríti az állam szerepvállalását a károk felszámolásában, miközben az éves költségvetés nem fog tudni elegendő puffert biztosítani a kárenyhítés eseti fedezésére.

A szabályozás átalakításának olyan megoldásokra érdemes irányulnia, amelyekkel kiválthatóak a későbbi tervezhetetlen nagyságú és gyakoriságú kötelezettségek.

Műszaki oldalról tekintve a Tisza mentén kialakított árapasztó tározók összhangban vannak az elmúlt évtizedekben formálódó európai gyakorlattal.

Két jelentős különbség van azonban a hazai és a nemzetközi gyakorlat között, ami a projektek tervezési szakaszában jelentkezik, rontva a későbbi működtetés feltételeit és a közösségi források felhasználásának hatékonyságát. Egyrészt nem kellően hangsúlyos a területhasználat átalakításából az érintettek megélhetési stratégiájára gyakorolt sokkhatás kezelése. Másrészt hiányzik az integráltság, a területhasználat átalakításával lehetőség nyílna más típusú közösségi hasznok előállítására is, ami azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem valósul meg.

Az elemzésünk az EPI-WATER kutatási program keretében készült, áttekinti, hogy milyen közgazdasági-jogi megoldásokat alkalmaznak más EU-s országok, abban az esetben, ha az árvíz kockázatának csökkentéséhez többlet területeket vesznek igénybe.

A dokumentum innen tölthető le.