Bevezetés a víziközművek szabályozásába
A REKK az ERRA szervezésében 2015-ben először rendezte meg a víziközmű szabályozó szakemberek egyhetes képzését.
Célunk volt, hogy a résztvevők alap- és középszintű ismeretekhez jussanak a víziközmű ágazat működését, a tágabb vízgazdálkodási környezetet, szabályozási és árszabási kérdéseket és a szabályozási gyakorlatban gyakran alkalmazott benchmarkingot illetően. A képzésben 13 ország 26 szakembere vett részt. Az elméleti előadásokat esettanulmányok és csoportos feladatok színesítették.
A kurzuson tárgyalt főbb témák:
- Vízgazdaságtan
- A víziközművek szabályozásának alapelvei és intézményei
- Árszabályozás
- Teljesítmény-értékelés (benchmarking)
- Új fejlemények a víziközmű szabályozásban
World Bank - IAWD - GIZ 2014 Danube Water Conference
Az előadás diái (angol nyelven) innen tölthetőek le.
A konferenciáról bővebben itt lehet tájékoztatást találni: http://www.danube-water-program.com/cms/pages/events/2014/danube-water-conference-89-may.php
EPI-WATER - a kutatás vége
-
Közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazása a fenntartható szemléletű vízgazdálkodás érdekében Európában
"A vízkészletekkel és tágabban értelmezve a víz-erőforrással* való fenntartható gazdálkodásban benne van a lehetőség, hogy képes legyen kezelni a vízhez kapcsolódó természeti csapásokat, az éghajlatváltozásból fakadó kockázatokat, és mindezek mellett segítsen abban, hogy a víz-erőforrással gazdálkodó közösségek magasabb szintű jólétet érjenek el. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a vízről ne csak, mint alapvető létszükségletről lehessen beszélni. A víz ugyanis közgazdasági értékkel bíró készlet is, amellyel fenntarthatóan és hatékonyan kellene gazdálkodni. Azonban a víz elosztása során a közgazdasági szempontok és módszerek alkalmazása általában másodlagos jelentőséggel bírt és bír jelenleg is. (...)
Ezekkel a bekezdésekkel kezdődött az EPI-WATER kutatási program javaslatának probléma felvetése, amely program azután 2011-től 2013-ig zajlott a REKK részvételével.
A program célja az volt, hogy a döntéshozók számára releváns információt állítsunk elő a vízpolitikai célok érdekében alkalmazható közgazdasági szabályozó-eszközökről és az alkalmazhatóságuk feltételeiről.
A program munkájáról készített magyar nyelvű áttekintésünk itt érhető el. Benne felsoroljuk a hazai szempontból legérdekesebb anyagokat, példákat hozunk a program keretében elkészült esettanulmányokból.
A program keretében elkészült útmutató adja a munka szintézisét és a választ a program célkitűzésére.
A program összes dokumentuma a projekt honlap "Public Deliverables" könyvtárából tölthető le
A felsoroltakon túl magyar nyelvű összefoglalókat készítettünk egy-egy szerintünk releváns hazai részkérdésről.
A felsoroltakon túl magyar nyelvű összefoglalókat készítettünk egy-egy szerintünk releváns hazai részkérdésről.
- Gazdálkodói és szabályozói döntések tere a Hanyi-Tiszasülyi tározó területén
- A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági aspektusai
- Többlet területek biztosítása az árvíz-kockázat csökkentés érdekében – Az Európában alkalmazott megoldások áttekintése
- Területi vízgazdálkodási rendszerek közgazdasági átgondolása
- A vízgazdálkodási és a mezőgazdasági célok összehangolásának lehetősége közgazdasági szabályozóeszközök segítségével.
- Közgazdasági szabályozóeszközök a Víz Keretirányelv számára
* A víz-erőforrás, mint közgazdasági készlet magában foglalja mindazt a természeti rendszer hátteret, ami hozzájárul a vízkörforgás szabályozásához (az erdőket, a vízkészleteket, a part menti természeti rendszereket, a talajt, az ártereket, vizes élőhelyeket, deltákat…) és mindazt az épített infrastruktúrát (a gátakat, a csatornákat, a zsilipeket...), amelyek segítségével a vízszolgáltatásokon keresztül a víz biztosította természetes anyag és energia áramlás a gazdaság által táplált igényekhez alakítható.
EPI-WATER - A Víz Ketetirányelv megvalósításában rejlő lehetőségek
Ugyanakkor a Víz Keretirányelvben rejlő gazdasági és környezeti lehetőségeket kontinens szerte nem sikerült még kiaknázni.
Az EPI WATER kutatási programunk a közgazdasági szabályozóeszközök vízpolitikai célok érdekében való alkalmazását vizsgálta. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezeknek az eszközöknek a használatát akadályozza a döntéshozói félelem attól, hogy a vízszolgáltatások és vízhasználatok kedvezményezettjeit szembesítsék az általuk használt szolgáltatások költségeivel. Ugyanakkor a kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazásából származó hasznok nagyobbak, mint az érintettek egy részénél jelentkező költségek. Racionális közgazdasági tere van a megegyezéseknek.
Tapasztalatunk a kutatás hazai folyamatával kapcsolatban pont az, hogy a víz hasznosításából származó lehetőségek kihasználatlanságát ma Magyarországon jellemzően a gazdasági érdekek összehangolásának hiánya okozza. Ennek az összehangolásnak az eszközei lehetnek a közgazdasági szabályozóeszközök.
A hogyanra hoz példát a Víz Keretirányelv kapcsán írt anyagunk.
A VTT tározók működtetésének közgazdasági aspektusai
A tározók első hullámának megépülése és használatbavételük után feltehető a kérdés, hogy melyek a továbblépés gazdaságilag racionális irányai? Vajon az alkalmazott szabályozási keretek megfelelően kezelik-e a tározók kialakításának és működtetésének első tapasztalatai alapján leírható helyzetet? Milyen következtetések adódnak a működtetésre, illetve további tározók kialakítására?
Az EPI-WATER kutatási program keretében készült első vizsgálatunk az egyedi tározók szintjére vonatkozott, mi a gazdálkodók döntési tere és az állam lehetősége az új helyzethet való alkalmazkodásban. Van-e lehetőség kölcsönösen előnyös megállapodások elérésére? Az elemzés ide kattintva letölthető.
Az elemzések második köre a 6 elemű tiszai tározórendszer szintjén vizsgálta a jövőbeni működtetés közgazdasági szempontjait. Ide kattintva letölthető.
EPI-WATER - Többletterületek biztosítása az árvíz-kockázat csökkentéséhez Európában
Az elmúlt időszak katasztrófális árvizei és a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válására vonatkozó várakozások a leggazdagabb országok számára is egyértelművé tették, hogy a kialakuló helyzetek kezelése végül kikényszeríti az állam szerepvállalását a károk felszámolásában, miközben az éves költségvetés nem fog tudni elegendő puffert biztosítani a kárenyhítés eseti fedezésére.
A szabályozás átalakításának olyan megoldásokra érdemes irányulnia, amelyekkel kiválthatóak a későbbi tervezhetetlen nagyságú és gyakoriságú kötelezettségek.
Műszaki oldalról tekintve a Tisza mentén kialakított árapasztó tározók összhangban vannak az elmúlt évtizedekben formálódó európai gyakorlattal.
Két jelentős különbség van azonban a hazai és a nemzetközi gyakorlat között, ami a projektek tervezési szakaszában jelentkezik, rontva a későbbi működtetés feltételeit és a közösségi források felhasználásának hatékonyságát. Egyrészt nem kellően hangsúlyos a területhasználat átalakításából az érintettek megélhetési stratégiájára gyakorolt sokkhatás kezelése. Másrészt hiányzik az integráltság, a területhasználat átalakításával lehetőség nyílna más típusú közösségi hasznok előállítására is, ami azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem valósul meg.
Az elemzésünk az EPI-WATER kutatási program keretében készült, áttekinti, hogy milyen közgazdasági-jogi megoldásokat alkalmaznak más EU-s országok, abban az esetben, ha az árvíz kockázatának csökkentéséhez többlet területeket vesznek igénybe.
A dokumentum innen tölthető le.
EPI WATER - Belvíz - Infastruktúra
Ez az anyag a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Makó környéki vízelvezető-rendszerének példáján mutatja be a közgazdasági tisztázás érdekében elvégzendő feladatok sorát, amelyek a fizikailag egy, de igénybevevői szerint köz- és magánérdekű szolgáltatások közgazdasági alapú megkülönböztetésétől a költségmegosztásról szóló egyezséget segítő közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazásának tapasztalataiig tart. Az eredmények alapján az érdekeltségek tisztázása, a költségek és a haszonélvező azonosítása a lehetőségek bővítése előtt nyitja meg az utat.
További tapasztalat, hogy a vízelvezető-rendszer korlátos kapacitásaival való gazdálkodás megteremti a lokálisan megvalósítható vízmegőrzési beavatkozások iránti gazdaságilag értelmezhető keresletet is.
A EPI-WATER kutatási program keretében elvégzett közgazdasági szabályozóeszköz fejlesztés és tesztelése arra hozott példát, hogy a vízgazdálkodási-rendszerek megújításában kulcsszerepet játszó területhasználati alkalmazkodás vízgazdálkodási oldalról megfogalmazható igénye összehangolható a KAP 2014-től bevezetésre kerülő új szabályozási elvárásaival. A gazdálkodók számára a területi együttműködés az új agrár elvárásokhoz való alkalmazkodás költségeinek jelentős csökkentését biztosíthatja. Két gazdaságilag ésszerű folyamat összekapcsolására van lehetőség, amelyek további környezeti és közösségi hasznok megteremtéséhez is hozzájárulnak.
A dokumentum innen tölthető le.
EPI WATER - Belvíz - KAP
A környezetvédelmi szabályozás az elmúlt két
évtizedben túllépett a környezeti célok hagyományos, előírásokra vagy adókra
alapozott teljesítésén, piaci megoldásokkal bővítve a bevethető eszköztárat.
Ezen rendszerek legfőbb erénye a hatékonyságukban rejlik. Nem minden probléma
kezelhető hagyományos és piaci módszerekkel egyaránt, de ha fennáll a választás
lehetősége, a piaci megoldás jellemzően alacsonyabb költséggel jár. A
legelterjedtebb alkalmazási terület a szűkös erőforrások (pl. korlátos
vízkészletek) hatékony elosztása illetve adott kibocsátási cél legkisebb
költséggel történő teljesítése (emisszió kereskedelmi rendszerek).
A 2014-től életbelépő
KAP szabályozás része, hogy a gazdálkodóknak a korábban kapott egységes
területalapú támogatások megőrzése érdekében új szabályoknak kell meg
felelniük. Ennek az új feltételrendszernek az egyik eleme a termőterület 7%-kal
való csökkentése, úgynevezett ökológiai fókuszterületek (EFA) létrehozása
érdekében. A rendelkezéshez való alkalmazkodás jövedelem-kiesést jelent,
azonban ez az alkalmazkodási költség csökkenthető, ha egy területen belül a gazdálkodók
nem egyénileg vonják ki legrosszabb területeiket, hanem az együttes területük
legkevésbé jövedelmező darabjai kerülnek átállításra. Ennek a költség
csökkentési lehetőségnek a megvalósítását vizsgáltuk. A vizsgált kérdés másik
oldala az volt, hogy a mezőgazdasági szabályozás követelményei miatt kivonásra
kerülő területek összeszervezhetők-e úgy, hogy azok a belvíznek legjobban
kitett területekre essenek.
Ennek a költség-csökkentési lehetőségnek a megvalósítását vizsgáltuk egy
integrált hidrológiai-közgazdasági elemzés keretében a Tisza-Marosszög
Vízgazdálkodási Társulat Makó környéki belvíz öblözetében az EPI-Water kutatási
program keretében.
Egy kísérleti licitet szerveztünk a gazdálkodók körében, amivel
lényegében egy helyi, ökológiai fókuszterület piacot hoztunk létre. Nem
területek cseréjéről van szó, hanem a területalapú támogatás megőrzéséhez
szükséges ”forgalmazható EFA jogok” cseréjéről, ahol a licit a
gazdálkodók együttműködésének (közös döntésének) szabály-rendszerét jelentette.
Ezen a kísérleti piacon a gazdálkodók a megkívánt alkalmazkodást
38%-kal alacsonyabb költség mellett tudták teljesíteni.
A vízgazdálkodás és a gazdasági növekedés összefüggései - 2013
A Regional Environmental Center (REC) megrendelésére a vízgazdálkodás és a gazdasági növekedés összefüggéseit vizsgáltuk illetve magyarországi adatokat szolgáltattunk a téma nemzetközi elemzéséhez. A vizsgálat az Európai Unió szabályozási feladatait támogatja.
Ökoszisztéma-szolgáltatások szintézis
Ebben az írásban kísérletet teszünk arra, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, a klasszikus keretben, mint korlátos erőforrásokra tekintsünk, amelyek a földhasználat, a vízhasználat és a napenergia természetes hasznosításának gazdálkodási döntéseiként állnak elő.
A teljes anyag itt érhető el.
A teljes anyag itt érhető el.
EPI-WATER 2010-2013
Az üvegház gázok kibocsátásának csökkentése a víziközmű szektorban. 2011, 2013
A REKK megalapozó elemzéseket készített a hazai éghajlatvédelmi stratégiához. Ennek részeként vizsgáltuk a víziközmű ágazat üvegházhatású gáz kibocsátását, az emissziókat befolyásoló tényezőket és azok tendenciáját valamint részben külföldi irodalmi adatok alapján az emisszió-elhárítás költségeiből összeállítottuk az ágazat üvegház-gáz elhárítási költség-görbéjét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
